Blog

Okos szintek

Az okos otthon jó dolog. Komfortosabbá teszi az életedet, segít csökkenteni a költségeket, tovább működnek a dolgaid. Megannyi előny, már csak az a kérdés, hogyan érdemes csinálni. Mert minden pénzbe kerül, az automatizálás is.

Amikor veszel egy új mosógépet, arról is döntést hozol, hogy mennyire legyen okos. Egy épület építés, automatizálása is hasonló folyamat, bár egy kissé bonyolultabb.

Ehhez érdemes átgondolni, hogy a különböző okosítási módszerek között mi a különbség, milyen szintek léteznek ebben a témában. Ebből kiindulva lehet később megtérülést számolni, az alapján pedig dönteni.

Három alaptémát vázolok fel és azokon belül különböző megoldásokat. Ezek amolyan lépcsőfokok vagy szintek, a felhasznált elemek pedig meghatározzák azt, hogy mire lesznek képesek.

Kezdjük egy egyszerű lámpával. A kapcsoló az alap működtetést jelenti. Nem képes és nem is akar magától csinálni semmit. Szabályozni sem, így spórolni sem. Olcsó, buta, de működik.

A vezérlés pluszban azt jelenti például, hogy mással, mondjuk egy applikációval is tudom irányítani. Az applikáció miatt már programozható, de csak időben, mivel nincs még a környezetéről információ. Kapott egy szabályzási lehetőséget is. Gyakorlatilag kicseréltük a lámpát és a kapcsolót is, tehát költöttünk rá. Már képes valamennyit spórolni nekünk, némileg a komfortot is emeli.

Érzékelők pluszban. Mozgás, hang, fényerő. Most már automatán is működik, valahol ezt a szintet nevezném okosnak. A tudását nagyban befolyásolja az érzékelők száma és az applikáció programozhatóságának mértéke. Költség tekintetében majdnem mindent beleadtunk.

Központi vezérlés. Ha minden szoba érzékelőjét bekötjük egyetlen központi applikációba vagy más ilyen eszközbe, akkor azok információja alapján is vezérelhető a lámpa. Így lehet megoldani például, hogy a riasztó bekapcsolására minden felesleges fogyasztót magától kikapcsoljon a rendszer. Költségben ez töredéke az eddigieknek, az eszközök összköltsége is kevesebb, hatásosságában viszont sokkal jobb.

Következő példa a redőnyök mozgatása. Beépítéskor kapunk hozzá kapcsolót, távirányítót. Mi gondolkodunk helyette, ő csak végrehajt.

A programozható vezérlés a következő szint. Most sem gondolkodik a körülményeken, de már időpontra programozható. Nyáron hasznos a napsütés ellen, de ha este kiülsz a teraszra, még simán kizár adott időpontban.

Plusz érzékelők kiépítése. Szélsebesség, fényerő, eső, nyitott ajtó, stb. Már komolyabban költünk a rendszerre pluszban, javul a programozhatóság, kezd okos lenni. Nem zár ki és felhős idő esetén talán felmegy a redőny, hogy a nappaliban a kedvenc növényeink kapjanak egy kis fényt.

Központi vezérlés esetén hozzáfér a többi elem adataihoz is. Tudja, hogy fűtünk vagy hűtünk. Ebből pedig logikailag azt, hogy beengedje a napsütést vagy sem. Tudja, hogy otthon vagyunk vagy sem. Meg sok minden mást.

Harmadik példánk a fűtésről szól. Ez a legnagyobb energia zabáló jellemzően, itt lehet a leghatékonyabban spórolni, a komfortérzetről nem beszélve.

Gázkazán vagy hőszivattyú, vezérlés tekintetében ugyanaz. Az alaptermosztátot szeretik felrakni a nappaliban. Olcsó, könnyen felszerelhető, nem kell hozzá különleges tudás. Teszi is a dolgát, ki-be kapcsolja a fűtőberendezést, tulajdonképpen szabályozza a szoba hőmérsékletét magától. A gond ott van, hogy semmilyen információja nincs a kazánnak arról, hogy mi van körülötte. Ezért rendes gépként a maximumot nyújtja. Nekünk pedig oda a hatásfok és mélyen a pénztárcába nyúlhatunk a tél végén.

Adjunk információt a kazánnak. Ezt lehet a nappaliban telepített hőmérős termosztát vagy egy külső hőmérő. Jellemzően ebből már tud kalkulálni a fűtőberendezés, hogy mikor mennyire tolja nekünk a meleget. Sokkal jobb szint hatásfok tekintetében, de még mindig nem vesz figyelembe egyéb dolgokat. Például télen, ha kisüt a nap, akkor megszaladhat a hőmérséklet odabent, majd este hidegebb lesz a kellemesnél. Komfortban ez még nem az igazi.

Központi vezérléssel tovább finomítható a dolog. A meglévő érzékelőinket használjuk fel, nincs plusz költség. Hőmérséklet, napsütés, szélerő, redőny helyzete, nyitott ablak, stb. Nagyon sok információ, amire a kazánt már nem készítették fel, kell egy okosabb eszköz. Mit nyerünk? Kifinomultabb vezérlés jobban képes tartani a hőfokot, ez sokkal kellemesebb. Kevesebbet fogyaszt a kazán, mert másképpen vezérli és emiatt jobb a hatásfoka, például teljesítményre és nem delta T-re szabályoz. Bedolgoznak a fűtésbe és hűtésbe a redőnyök is. Okosan temperálja a garázst, csak ha szükséges.

Ha már okossá tesszük a rendszereinket, érdemes ezt átgondoltan tenni. A sok egyedi szabályzás helyett akár olcsóbb is lehet egy központi vezérlés és sokkal többet tud. Automatikus működés, veszélyhelyzetek elhárítása, távoli vezérelhetőség, szakember segítsége.

Mindenképpen érdemes rajta elgondolkodni. Nincs egyértelmű válasz arra, hogy melyik szintet érdemes alkalmazni. Ezt az adott épület lehetőségei, a bent lakók igénye és pénztárcája határozza meg. Egy biztos, automatizálni fogsz, csak még nem tudod, hogy milyen szinten és kivel!