Egyre több okos eszközt használunk. PC, laptop, telefon, TV, légkondi, stb. Ezek jellemzően a wifi hálózaton keresztül kommunikálnak a szerverekkel vagy egymással az internet hálózaton.
Alföldy Gábor
info@loxone.center
Egyre nagyobb az adatforgalom és megnőtt az igényünk a gyorsaságra is. A külső internet kapcsolat minősége fontos, de a belső hálózatunk kialakítása legalább ennyire, mert mindig a leggyengébb láncszem a meghatározó elem egy rendszerben.
A kereskedelem szeret nagy számokkal dobálózni, csak úgy röpködnek a Gigabitek. Ezzel szemben az eszköz oldali igény sokszor csak néhány Megabit. Akkor miért is van nekünk szükségünk erre?
A wifi rendszerek többféle csatornán kommunikálnak a hozzájuk csatlakozó eszközökkel. Az a, b, g, n hálózatokra már nem nagyon emlékszünk, pedig pár éve még csak ezek léteztek. Azóta megnyíltak új csatornák, amik gyorsabbak és erősebbek, de az igények is megnőttek ezzel párhuzamosan. Jelenleg az AC hálózatok az általánosak, de az AX tartomány sokkal jobb kapcsolatot biztosít. A sok Gigabites teljesítmény első látásra indokolatlannak tűnik, de a megoldandó feladatok tükrében korántsem.
Adott eszközök adatforgalmi igénye. Egy eszköz teljesítménye már néhány száz Megabittel elfogadhatónak tekinthető. Gyors a böngészés, gyorsan jönnek a mail-ek és az üzenetek is. A video letöltés sem akadozik. Ha az AC rendszerek 1-2 Gigabites teljesítményét nézem, akkor ez akár elég is lehet. Néhány készülékig. Ha stabil kapcsolatot szeretnénk az eszközeinken, akkor az eszközök száma szorozva néhány 100 Megabit-tel a tervezés alapja. (Plusz jön a 4K, a 8K, ezek esetében jóval több.)
Távolsággal csökkenő teljesítmény. A router mellett állva nagyon jó sebességi indexeket mérhetünk, de jellemzően nem ott szeretnénk használni az eszközt. Ez több router kihelyezésével könnyen kezelhető, azonban ezen routerek között az eszközök vagy nem váltanak maguktól, vagy csak nehézkesen. Mesh rendszeren belül észrevehetetlen, hogy éppen melyik wifi routerhez csatlakozott a telefonom, nincs lényeges sebesség csökkenés, ha mozgok vele a lakásban.
A szomszédnak is van routere. Sőt, szomszédból is van több. Amelyik csatornát az ő routere már lefoglalta, azon a miénk nem fog forgalmazni. Így a routeren található 1800-as adat csak egy elméleti maximum. Megoldás lehet, ha a miénk újabb, más technológiát használ. AX-es, esetleg nem csak 2,4 és 5 GHz-es, hanem e feletti sávokkal is rendelkezik.
Nem új, de fiatal a ház. Be is húzták az akkor legjobb hálózati kábelt, például Cat5-öt. Ez elvileg 100 Megabit-re alkalmas, jó router és egy kis szerencse esetén tudja a Gigabit-es kommunikációt. Közte nincs fokozat, 100 Mega vagy 1 Giga. Erre lehet megoldás a mesh routerek wifi-n keresztül való összekötése. Ha mindez a 6 Gigahertz-es sávban dolgozik, akkor az eszközeinket sem korlátozza. (Például ezért sem biztos, hogy elég 1-2 Giga wifi teljesítmény. Ez esetben csak az átjátszás ennyit elvehet a rendelkezésre állóból.)
Erősebb hálózat, jobb válaszidőket eredményez. Válaszidőnek nevezik azt az időtartamot, amennyi alatt a távoli szerver válaszol a mi lekérésünkre. Weblap betöltésekor, üzenetek lehívásakor, vagy csak a facebook pörgetése közben. Elvileg milliszekundumokról beszélünk, de érzetben nagyon sokat számít. Pláne munka vagy játék közben.
Eszközök közti forgalom elosztása. Több eszközt használunk egyszerre egy hálózaton, illetve ezek pillanatnyi igénye is folyamatosan változik. A wifi6 rendszerek ezt sokkal rugalmasabban képesek elosztani pillanatnyi megakadások nélkül.
Egyéb hozzáadott szolgáltatások. A fejlettebb mesh rendszerek erősebb tűzfallal rendelkeznek a külső próbálkozásokkal szemben. Naprakész adatbázissal bírnak az olyan helyekről például, ahol vírusos a weboldal. Beépített szülői felügyelet, ha ilyet szeretnél. Finomabb beállítási lehetőségek, amikkel szintén növelhető az otthoni belső hálózat biztonsága.
Újabb technológia mindig drágább. Ez igaz. De számold meg az eszközeid számát, szorozd be a vásárlási értékükkel. Ekkora értéket tudsz jól használni, ha a belső hálózatod is megfelelő. Mit mutatnak a számok?
