Néha érdemes egyszerűsíteni a dolgokat, könnyebben átgondolható adott kérdésre a válasz. Azonban, ha ezt a lényeges információ elfedésével tesszük, vagy oda nem tartozó indokok alapján, akkor elég messze kerülhetünk a valóságtól. (Mint ahogy a legjobb statisztika az, ami minket igazol.) Összeszedtem néhány kedvencemet.
Alföldy Gábor
info@loxone.center
A légköbmétert fűtjük. Majdnem. Pótoljuk a hőt, ami az épület külső felületein keresztül távozik. Képlet szerint felület*hővezetőképesség*hőmérséklet különbség. Én itt nem látok térfogat egységet, felületet igen. Ha légköbméterrel kalkulálunk, akkor eleve megfosztjuk magunkat attól, hogy ésszerűen átgondolhassuk a témát.
Nagy belmagasság=magas fűtési költség. Majdnem. Ha a belmagasságunk 2,7 m helyett mondjuk 3,2 m, akkor az épület felületeinek 4/6-odán 18 %-os a felület növekedés, azaz 12%. Mivel ez a legjobban szigetelt rész, a pluszban kiáramló hő ennek a 2/3-ada. Itt az a kérdés, hogy két heti fűtésköltséggel hogyan vethető össze egy olyan épület vagy lakás, ami nem szorul rád, kellően komfortosan érzed magad. A fal a lejobban szigetelt rész egy épületen, de valós számokkal ez már reálisabban eldönthető.
A szigetelés drága. Önmagában nézve lehet igaz, de nem célravezető a megközelítés. Meglepően jó eredményeket lehet elérni bizonyos részek szigetelésével. Főleg régebbi épületeknél fordul elő, hogy egy-egy rész szigetelésével is drasztikusan csökken a fűtés költsége, a komfortérzet javulásáról nem is beszélve. Érdemes szakemberrel kiszámoltatni az épület energetikáját. Az elkészült jelentés nem csak a besorolást adja meg, hanem javaslatot is tesz a szigetelés helyi javítására. Megtehetjük magunk is 2-3 órás munkával például a WinWatt programmal, de szakemberrel ez 10-20 e. Ft. költséggel jár és rögtön a szakmai tapasztalatát is megosztja velünk.
Padlófűtésnél száll a por. Határozott nem a válasz. A radiátor a fal mellett melegít, viszonylag forró felülettel. A levegő ez esetben felszáll, a túloldalon pedig lefelé mozog. A padlófűtés sugárzással adja le a hőt a szoba teljes felületén, így nem keletkezik légmozgás. Értem a félelmet az ismeretlen dolgoktól egyesek részéről, de ne ferdítsünk ekkorát.
Vegyesen padlófűtés és radiátor. Nem igazán indokolt és a szépnek nem mondható radiátoroktól sem sikerül megszabadulni. Ezen kívül a gépészetet megbonyolítja, felesleges plusz beruházást okoz, rontja a hatásfokot akár 10-20 %-kal, ami ugyanennyi rezsinövekedést jelent. A pluszban beépített szivattyú is önmagában havi 1-2 ezer Ft.-ot fogyaszt feleslegesen. Csak a telepítőnek ad biztonságot. A radiátor méretét és darabszámát az ablakokhoz szokás igazítani, a szeleppel pedig később beszabályozható. A padlófűtést pedig méretezni kell és az úgy szoktuk szabály ide már kevés.
Termosztát állítgatás. Ha elmegyek otthonról, akkor egy kicsit lejjebb veszem, hogy spóroljak a fűtéssel. Érzetre igaz lehet, hiszen a lakásban a néhány kg levegője hamar lehül, viszont a 100 tonnában mérhető falazat és födém szerkezetek nem. Így a felületen kiáramló hő sem változik lényegében néhány órán belül. Viszont bekapcsoláskor a kazán igyekszik behozni a lemaradás, magasabb fokozatra kapcsol, a hatásfoka pedig romlik. Ez igaz minden szilárd vagy gázos fűtőegységre, a hőszivattyúra még jobban. Összességében tehát a napi szinten termosztátot állítgatóknak magasabb a rezsije, mintha a közelébe se mennének a termosztátnak.
Okos kapcsoló. Divat az okosotthon kifejezés, fejlődik a világ, ez jó. De mit tekintsünk okosnak? A telefonról kapcsolt világítás nem okos, mert a döntést én hozom, nem a kapcsoló. Legfeljebb közelebb van a telefonom. Akkor okos egy otthon, ha önálló döntéseket képes hozni külső információk alapján, képes kombinálni az előnyöket és a hátrányokat, optimalizálni. Minél kevesebb a kezelő egység a falon, kevesebb kapcsoló és távirányító, az applikációban a kezelendő feladat, annál inkább intelligens az otthonod vezérlése. Ne a kapcsolót cseréljük, hanem mögötte a gondolkodást.
LED. Olyan ez manapság, mint egy varázsszó. Pedig a fénycsöves vagy fémhalogén világítások már évtizedekkel ezelőtt képesek voltak hasonló hatásfokkal világítani. Inkább a gyártási költségek csökkenése mozgatja ebbe az irányba a piacot. Viszonyt tény, hogy sok más előnye is van. Például egyszerűbben szabályozható. Ezzel lehetőséget kapunk a magasabb fényerőre, ha szükségünk van rá. De folyamatos működés közben az éppen elégséges fény sokkal kevesebbe kerül. Kisebb teljesítményen akár 10-20 évig is működnek. De csak akkor, ha szabályozod a fényerőt!
Spórolási ígéretek. Rengeteg ilyennel találkozhatunk, hangzatos ígéretek, remek grafikák az alátámasztásukra, na meg az elhallgatott részletkérdések. Értjük a marketing célját, el kell adni. De ezt néha lehetne úgyis, hogy kissé közelebb maradunk a valósághoz. Azt javaslom, ne hagyd magad! Keress tervezőket, szakembereket, kérd ki a véleményüket. Sok olyan tervezési feladat van, ami nem kerül sokba, viszont sokat hozhat. Sőt, a kivitelező cégek is részben méretezik az ajánlataikat, mindezt ingyen. Keresd őket is, érdemes!
