Visszamehetnénk az időben egészen a búbos kemencéig, amit folyamatosan rakni kellett. Ha pedig nem voltunk otthon, akkor idővel teljesen kihűlt. A kandallók hasonló elven működnek. Mindkettőnek megvan a varázsa de az is közös bennük, hogy hatásfokuk gyenge és egyáltalán nem komfortosak.
Mai példa pedig a vegyes fűtés, esetleg gázkazán egy egyszerű termosztáttal vezérelve és radiátorra kötve. Ezek hatásfoka javult, konfortosabbak és már valamennyire szabályozni is tudjuk. Bár a termosztát tekergetése tulajdonképpen többe kerül, mintha a közelébe sem mennénk. De erről a blogban bővebben.
Képzeld el, mi lenne, ha mindig egyenletes lenne a hőmérséklet, a lehető legkevesebbe kerülne és neked ezzel különösképpen nem lenne sok dolgod.
A spanyol viaszt ebben az esetben nem mi találtuk fel, hanem a gépészek. Egyre jobb gázkazánokat építenek, bár a kondenzációs kazánok lassan elérik a lehetőségeik határait. A hőszivattyúk azonban hatalmasat fejlődtek az elmúlt években, igazi konkurenciává váltak. Ráadásul zöldebbnek is lehetünk, ez egyre fontosabb. Fejlődnek a hőleadó rendszerek is, a radiátor lassan a múlté, átveszik a helyét a felület-, és légfűtések, hűtések. Nagy épületeknél összekötik az épület automatikát és a fűtés-hűtés vezérlést, ma már ezt kisebb épületeknél is érdemes megtenni.
A hőmérséklet szabályzást lehet belső termosztáttal vezérelni. Másik megoldás lehet külső hőmérséklet érzékelés vagy a kettő kombinációja. A szabályzás ezekben az esetekben nagyságrendileg egyenletesen működik. Néha azonban túlszalad azaz túlszabályozza magát, egyrészt a felület fűtések nagy hőtehetetlensége miatt, másrészt pedig az egyéb külső paraméterek hiánya miatt. Központi vezérléssel azonban egyéb külső információk is figyelembe vehetők, mint például napsütés, a szél vagy az is, hogy egyáltalán van-e valaki az épületben.
Ezek a túlszabályzások a fűtőberendezések hatásfokát is rontják, ami jellemzően a hőszivattyúkra igaz. Összességében, egy több információval rendelkező központi vezérlés 10-20%-kal jobb hatásfokot, azaz kevesebb üzemeltetési költséget produkálhat, mint a fűtőberendezés saját vezérlése. Emellett tény, hogy egy ingatlan fűtési-hűtési hőmennyiségére szánt energia a többszöröse annak, amit az egyéb villamos berendezések üzemeltetéséhez használunk. Ezért komoly megtakarítás érhető el, magasabb komfort mellett.
Nyáron rendszerint lehúzzuk a külső árnyékolókat, hogy kizárjuk a napsütés számunkra felesleges hőjét, ezzel is hűvösen tartva a teret. Érdemes figyelni arra is, hogy csak addig legyen lehúzva, ameddig ez szükséges, napállástól, felhős égtől, bent tartózkodástól és egyébtől függően. Ha például van néhány csodaszép szobanövényünk a nappaliban, melyek szeretik a napfényt, akkor a teljes árnyékolás számukra nem kedvező. Arról nem is beszélve, hogy sokan szívesen gyönyörködünk a kertünkben, ahol dolgoztunk azért, hogy szép legyen a fű, a virágok és a bokrok.
Télen pedig jöhet minél több napfény és annak melege is. Ezzel együtt sokan nem szeretünk arra ébredni a hétvégén, hogy a szemünkbe süt a nap. Ezért jó lenne, ha csak akkor menne fel a redőny, ha már ébren vagyunk. Ezt egy időzített redőnyvezérlés nem tudja mindig megoldani, egy központi vezérlés azonban igen. Másik szempont pedig a fűtés, ami képes túlszabályozni télen, ha erősen besüt a nap. Padlófűtés esetén későn ébred a termosztát, túl meleg lesz, majd úgy pár óra múlva pedig túl hideg, mert hosszasan kikapcsolta a fűtést. Egy központi elektronika méri a külső fényerőt is és előre számít erre a felmelegedésre, azaz időben leszabályozza a fűtést, de csak a kellő mértékben.
Szellőztetni fontos, de az intenzitást egyéb paraméterek alapján is érdemes szabályozni. A garázs is hűthető szinte nulla energiával szellőztetéssel, Ha van információja a rendszernek a belső és külső hőmérsékletről.
A legtöbb fali vezérlő méri a hőmérsékletet és a páratartalmat is. Ezért egyszerűen programozható szobánként is a hőmérséklet vagy a szellőztetés. A „letekerem a termosztátot, ha elmegyek” kiváltására nem ajánlom, több veszteséggel járhat, mint nyereséggel. De lehetnek olyan helyzetek, amikor hasznosnak bizonyul. Például vendégszoba, ahol ritkán tartózkodik bárki is. Garázs temperálás, ami csak akkor szükséges, ha már nagyon hideg van kint. Esetleg irodában egy ritkán használt tárgyaló. Hotelben az éppen nem használt szobákban a fűtés vagy hűtés teljesítményének visszavétele, ritkán kiadott ingatlanok távoli szabályzása.
Sok minden megoldható egyedi szabályzásokkal, mint termosztát vagy a radiátor szelepe. De az igazi komfortot és további 10-20%-os megtakarítást a központilag vezérelt rendszerekkel lehet elérni.
